Hanem azért, hogy megmutassa: nélkülem is felnőtt. Nélkülem is erős lett. És most, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá… ő volt az, aki dönthetett rólunk.Ma már tudom. Nem lehet elmenekülni a döntéseink elől.
Lehet új családot alapítani. Lehet új életet kezdeni.
De a múlt mindig megtalál. Néha egy telefonhívás formájában.
Néha egy egyenruhás lány képében, aki a folyosó végén áll… és az életünkről dönt.Én elhagytam a lányomat.
Ő pedig visszajött. Nem nekem.
Hanem azért, hogy megmutassa, mit jelent igazán felnőni.
„Elhagytam a lányomat… Akkor tért vissza, amikor a legnagyobb szükségünk volt rá.”
