rejtvényben a művész kihasználhatja ezt a hajlamot: úgy rendezi el a környezet hétköznapi elemeit, hogy azok együttesen arcvonásokat idézzenek fel.
Ha az arcot nehéz észrevenni, segíthet a nézési távolság megváltoztatása. A képernyőhöz nagyon közel ülő szemlélő figyelmét leköthetik az egyes ágak, hófoltok és a kisebb kontrasztos területek. Hátrébb lépve lehetővé válik, hogy e kisebb részletek némelyike vizuálisan összeolvadjon. Ahogy a finom részletek kevésbé válnak hangsúlyossá, könnyebben érzékelhetővé válhat a teljes minta. Maga a kép nem változott meg, de az egyensúly a helyi részletek és a nagyobb vizuális minta között igen.
