találkoznak, ahol az ágak szokatlan íveket alkotnak, és ahol a látszólag üres hófelületek nagyobb alakzatok kirajzolódásához járulnak hozzá. A cél nem egy tökéletesen kidolgozott arc megalkotása, hanem annak megfigyelése, hogyan léphetnek kölcsönhatásba egymással látszólag összefüggéstelen elemek, egységes egészet alkotva.
Folytatás a következő oldalon:
Ez a megközelítés arra épít, hogy figyelmet fordítunk arra, amit a tervezők és művészek gyakran „negatív térnek” neveznek. A negatív tér a látható tárgyak körüli és közötti terület; illúzió keltésekor ez éppolyan fontossá válhat, mint maguk a tárgyak. Egy foltnyi könnyű hóesés homlok vagy arcbőr benyomását keltheti,
